Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből.
Írországban és a skandináv országokban veszik legkomolyabban a sportot. Az írek 23%-a hetente legalább ötször sportol, míg a svédek, a finnek és a dánok vezetik a „rendszeresen” vagy „egyfajta rendszerességgel” (heti egy vagy több alkalommal) sportot űzők rangsorát. Bulgária, Görögország és Olaszország a sereghajtók, ahol a megkérdezettek csupán 3%-a állította, hogy rendszeresen sportol.
Az EU-ban a férfiak többet sportolnak és fizikailag aktívabbak, mint a nők. A köztük mutatkozó különbségek a 15-24 éves fiatalok körében a legszembeötlőbbek. A felmérés a társadalmi-gazdasági státusz és a fizikai aktivitás közötti összefüggésre is rámutat: az iskolát 15 évesen elhagyók 64%-a egyáltalán nem sportol, ezzel szemben az oktatási rendszerből 20 éves koruk után kikerülők körében ez az arány már csak 24%.
A 2009 végén 27 tagállamban végzett, közel 27 000 polgár megkérdezésén alapuló felmérésből az is kiderül, hogy a sportolás helyszínét illetően az európai polgárok preferenciái eltérőek: a szlovének 83%-a a szabadban szeret sportolni. Őket követik a finnek 76%-kal, majd az észtek 67%-kal. A görögök csupán 27%-a, a máltaiak 28%-a, a románoknak pedig 29%-a kedveli a szabadtéri sportot.
A fitneszközpontok főként a svédek (31%) és a ciprusiak (22%) körében népszerűek, míg a franciák és a magyarok csupán 2%-a kedveli őket.
A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány azonban már sokkal alacsonyabb Magyarországon (8%), Görögországban és Litvániában (12%).
Összességében az európaiak úgy érzik, helyi hatóságaik eleget tesznek annak érdekében, hogy megfelelő lehetőségeket biztosítsanak számukra a testmozgásra. A finnek (76%) és a luxemburgiak (75%) a legelégedettebbek, míg a lengyelek és az olaszok (52%) úgy vélik, helyi hatóságaik nem tesznek meg mindent a fizikai aktivitás ösztönzéséért.
A sportot támogató önkéntesek köre Svédországban és Finnországban a legkiterjedtebb (18%), ezzel szemben Lengyelországban, Görögországban és Portugáliában az emberek csupán 2%-a vállal önkéntes feladatot a sport terén.
Az EU-ban az emberek nagy része a szervezett sportokkal szemben előnyben részesíti a testmozgás olyan formáit, mint például a séta, tánc vagy a kertészkedés. Közegészségügyi szempontból aggodalomra ad okot az, hogy az uniós polgárok 14%-a „soha”, míg 20%-a „csak igen ritkán” aktív. | 
